A bátorítás kultúrája
Sok helyen megfordultam már a Kárpát-medencében és bármerre jártam azt tapasztaltam, hogy mi magyarok hajlamosak vagyunk a panaszkodásra, búsulásra, kritizálásra. 14 más országban is jártam határainkon kívül, más népeknél, ott ennek ellenkezőjét tapasztaltam. Ez persze csak az én személyes, hosszabb-rövidebb utazásaimból, mélyebb-felszínesebb kapcsolataimból fakadó megfigyelésem, korántsem tudományosan bizonyított tény. Bennem mégis kérdéseket vet fel. Miért? Miért vagyunk mi magyarok ilyen negatívak? Miért nehéz nekünk a dolgok jó oldalát látni? Miért könnyebb előbb a rosszat szóvá tenni és miért nehéz szépet, jót, kedveset, építőt mondani?
A miért általában rossz kérdés!
Mi lenne a jó kérdés? Talán az, hogy mit tudunk ezzel kezdeni? Mit tehetünk ez ellen? Megváltoztatható-e ez és ha igen, miként?
Van egy ötletem: terjesszük el magyarok között a bátorítás kultúráját. Neveljük magunkat és egymást arra, hogy kritika, panasz, versengés, lemondás helyett inkább erősítsük, bátorítsuk, segítsük egymást. Beszélgessünk arról hogyan lehetne ezen változtatni, osszuk meg ilyen irányú tapasztalatainkat.
Ha jónak látod az ötletet, akkor csatlakozz: https://www.facebook.com/groups/401972290137714/
A szép szó jobb még az ajándéknál is. /Sirák fia 18,16/