Én már mindent megtettem!
Milyen sokszor hallom ezt a mondatot! És milyen sokszor elmondtam már magam is!
És komolyan is gondoltam! A legtöbb alkalommal, amikor végig gondoltam, hogy mi az, amit megtehetnék egy probléma, egy élethelyzet, egy nehézség megoldása érdekében, akkor mindig eljutottam eddig a mondatig. De, ha egy barát, ismerős, vagy bárki megkérdőjelezte, akkor egyrészt hadakoztam, bizonygattam, hogy ezt is, meg azt is, meg mindent is megtettem már, másrészt felmerült a kétely bennem, hogy vajon van még valami? (tovább…)
Ne szólj szám, nem fáj fejem – tartja a mondás. És milyen igaz! Nagyon sok fejfájást tud okozni az, amit és ahogyan kimondunk. A legtöbb gondot nem az okozza, hogy mások mit mondanak rólunk, hanem az, hogy mi mit mondunk, és gondolunk saját magunkról. Amikor úgy ébredünk, hogy “megint fáj”, “ma se fogok a végére jutni”, “szerencsétlen vagyok”, “ezt is nekem kell megcsinálni”, vagy amikor nap közben azzal “vigasztaljuk” magunkat, hogy “nekem ez nem megy”, “rosszul nézek ki”, “rossz passzban vagyok”, “semmi se sikerül”, “biztos velem van baj”… Amikor azt kérdezik: “hogy vagy?”, és gyorsan elpanaszoljuk minden bajunkat. Amikor magunkra gondolunk, és csak a rosszat látjuk. Elmélkedés, ima közben is csak a panasz és a kérés, hogy változzak meg, de lehetőleg azonnal és nekem ne kelljen semmit tennem érte…