Ne variálj!

Miért variálnak annyit a nők? A férfiak idegbajt kapnak attól, hogy a nők folyamatosan agyalnak, kitalálnak mindenféle sztorikat, vagy belemagyaráznak mindenbe mindent. Sokszor a nők maguk is annyira belegabalyodnak, hogy nem tudnak már különbséget tenni a valóság és az elképzelt, felfestett, kitalált, belemagyarázott történetek között. A legdurvább az, amikor aztán ezt másoknak is kezdik valóságként elmesélni.

Miért?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. A férfiak szerint azért, mert ezzel védekeznek vagy így próbálnak túlélni (értsd megmagyarázni maguknak, hogy mi-miért történik, kibúvókat keresnek saját hibáikra).

Mi motiválja főként a nőket (de nem csak ők variálnak, néha bizony férfiakkal is előfordul) arra, hogy az eseményeket értelmezzék, továbbfűzzék, egész sztorikat építsenek fel, kimagyarázzák. Talán az a gyermekkori vágy, hogy minden olyan legyen mint a mesében, hogy minden jó lesz. Talán az, hogy nem mernek szembenézni a valósággal. Talán az, hogy a saját bizonytalanságukat vetítik ki. Talán az, hogy minden áron meg akarják érteni a dolgokat… Talán…

Mi lenne, ha egyszerűen csak megpróbálnák úgy venni a dolgokat, ahogy a valóságban vannak? Ha  nem keresnének mögöttes tartalmat, magyarázatot, hogy ki-miért-kivel-hogyan-meddig-éskülönbenis… Hú, hát akkor tulajdonképpen összedőlne a világ! Miért? Mert nem lehetne az az érzésük, hogy mindenkinek a rejtett gondolatait ismerik, még azt is, amit a másik nem is tud magáról, mert ugyebár “tudat alatt cselekszik”… Mert hirtelen nagyon sok idejük lenne a valósággal foglalkozni. Nem kéne kalkulálni, cinkostársakat keresni, a különféle lehetőségeket számba venni és felkészülni rájuk, nem lenne miről pletykálni és összesúgni…

Valóban, nagyon sok idő és energia felszabadulna arra, hogy a valóságban éljenek!

És ez lehetséges! Meg lehet tanulni egyszerűen élni. Ha azt mondta a pasi, hogy nincs ideje, akkor az csak ennyit jelent: nincs ideje. Nem jelenti azt, hogy nem akar semmit, hogy rád nincs ideje, hogy valami baja van, hogy megsértődött, hogy nyuszi, bizonytalan, fél, megijedt, hogy veled van baj, te nem vagy elég jó neki stb. Hanem simán csak ennyi: nincs ideje. Nem kell variálni!

Spórold meg az időt és inkább fektesd másba az energiádat: inkább magadon dolgozz és ne azon agyalj, hogy “mi lenne ha”, “hogy csináljam, hogy jó legyen”… Légy egyszerűen csak az, aki vagy! És lásd a dolgokat egyszerűen csak úgy, ahogy vannak! Nem több és nem kevesebb. Ennyi.

Ha nagyon nem megy, akkor keress fel, hátha tudok segíteni 😉