Érzések és értelem

Gondolkodtál már azon, hogy milyen alapon hozol döntéseket a hétköznapok szintjén? Az ember azt gondolná, hogy a józan eszünk, a belátásunk az, ami meghatározza döntéseinket. Sajnos ez a legtöbb esetben nem így van. Ill. ha el is döntünk valamit józan ésszel, ünnepélyesen, egyáltalán nem biztos, hogy a hétköznapokban is kitartunk, másképp fogalmazva elméletben döntünk, de gyakorlatban sokszor nem vagyunk képesek kivitelezni.

Gondolj csak bele, hányszor fordul elő, hogy valaki eldönti, hogy le fog fogyni, felhagy valamilyen rossz szokásával, kedves lesz a házastársával, nem mordul rá többé gyerekére, sportolni fog, egészségesen fog táplálkozni, változtat az időbeosztásán, felhagy a felesleges facebookozással, tv-zéssel, stb. A listát hosszan lehetne sorolni. A döntést véresen komolyan is gondolja, majd néhány nap, talán hét után azon kapja magát, hogy minden a régi kerékvágás szerint halad. Tehát lehet, hogy elgondolunk dolgokat, de a hétköznapok szintjén a mozgatórugó ritkán a józan elgondolásunk.

Sajnos be kell látnunk, hogy az érzelmek mozgatnak, a hangulatunk, kedvünk, nevezd ahogy akarod. Úgy érzed, rossz napod van és felhagysz a diétával. Esik az eső és nincs kedved, nem mész futni, pedig eldöntötted. Úgy érzed, hogy nem figyel rád, rámordulsz a házastársadra. Már megint rendetlenséget hagyott maga után, ráförmedsz a gyerekre.

Ami valóban mozgat

Igen, a pillanatnyi érzéseink sokkal inkább mozgatnak. És komoly ellenállás, akaraterő, önuralom kell ahhoz, hogy ellenálljunk az ilyen késztetéseknek, indulatoknak. Mondhatnám úgy is, hogy sok esetben nem én vagyok az életem ura, hanem az érzelmeim, hangulataim. Hogyan lehet ezt megfordítani? Lehet-e egyáltalán felülkerekedni? Igen. Sokan képesek rá, és ez mindenki számára elérhető. Nyilván nem a könnyű út. Mindig egyszerűbb behódolni és aztán ráfogni, hogy “persze, hogy kiakadtam, hát hogy mondhat/tehet ilyet a másik?” vagy “ilyen időben a kutya se megy ki”, esetleg “nem tudtam ellenállni” – na ez már közelebb áll a valósághoz. Ahogy mondani szoktam: jó kifogás sose rossz.

Lássuk a megoldást! Ha tudjuk, hogy az érzelmeink gyakorlatilag kémiai reakciók eredménye, akkor ezt a folyamatot mi is felhasználhatjuk. Vannak dolgok, amik olyan hormonokat vagy hormonszerű anyagokat szabadítanak fel az agyban, amelyek pozitív érzelmeket váltanak ki. Ezek gyakorlásával tulajdonképpen saját kezünkbe tudjuk venni, meg tudjuk változtatni az érzelmeinket. És most, hogy tudod, vajon fogod-e gyakorolni?

3 fontos lépés

Önuralomra szert tenni nem könnyű feladat. Jó dolga van annak, akit már gyermek korában szülei megtanítottak erre: akinek rendezett, fegyelmezett időbeosztása volt, gyakran végzett házimunkát már kis korától fogva, aki megtanulta, hogy előbb van a kötelesség és utána a játék, hogy bizonyos dolgokat akkor is meg kell csinálni, ha nincs hozzá kedvem. Akit így neveltek, felnőtt korára begyakorolta. Akit nem, annak felnőttként sokkal nehezebb dolga van, mert rossz beidegződéseket kell átalakítania. Lássunk 3 lépést, ami segíthet:

Tudatosítsd, hogy az, amit érzel, pusztán érzés, amin változtathatsz.
Határozd el, hogy változtatni fogsz rajta. Ne engedd, hogy beszívjon, hanem az érzés ellenére, dönts.
Tegyél azért, hogy megváltoztasd a közérzeted, és addig tarts ki, amíg az valóban meg is változik.

Hogy mi az, amiről a 3. pontban írtam, ami megváltoztatja a közérzetünket, azt egy következő cikkben fogom részletezni…

Ha szeretnél segítséget kérni az érzelmek kezelésében itt írj nekem.