Aknamező

“Bízzuk a véletlenre” – mondják sokan. Vagy ha nem is mondják, de így élnek. A felelősségvállalás kezd ismeretlen fogalom lenni. “Lesz, ahogy lesz. Eddig is megoldottuk, ezután is lesz valahogy.” Lehet így élni, és van, akinek ez így jó. Mégis van egy terület, ahol meggyőződésem, hogy ez a hozzáállás egyenlő az aknamezőn való sétálással. Vagy belelépek vagy nem. Hátha megúszom…
Lassan minden napra jut egy pedofil ügy. És valahogy az az érzésem, hogy még ez sem képes felébreszteni minket! Helló! Nem a múlt században élünk! Ez egy új világ! Egy másik, mint amiben felnőttünk… Szakemberek húzzák a vészharangot, a politikusok a döntést a szülőkre bízták, ami igen helyes, csakhogy a szülők félnek a kényes témától… Ami érthető is!
Valaki oldja meg helyettem!
Az elmúlt hetekben több felkérést is kaptam, hogy menjek, oldjam meg, iskolába, ide-oda… Újra és újra elmondom: a szexuális nevelés a SZÜLŐ DOLGA! Annyira különleges helyzetben vagyunk szülőként, hogy ezt senki nem tudja pótolni!!! Miért nem használjuk ki?

Hogy miért nem megy? Azt látom, hogy a szexről szóló beszélgetések kapcsán sokszor a félelem akadályoz. Szeretnélek kicsit bátorítani, hogy ezt tedd félre, ne legyen akadály.
Amikor szülőkkel arról esik szó, hogy hogyan beszélgessünk gyerekekkel a szexről, sokszor találkozom a félelemmel, féltéssel:

• félünk, hogy mit mondjunk, hogy mondjuk…
• féltjük a gyerekeket attól, hogy túl korán kezdenek bele, hogy rossz hatások érik őket…
• félünk attól is, hogy mit mondanak a keresztény testvérek, ha kiderül, hogy gyermekünk nem él tisztaságban…
• ott van az ítélkezés…
• félünk attól, hogy ha elkezdünk erről beszélni, akkor a gyerekünket még kíváncsibbá tesszük, túl korán kezdjük…

Ha pedig elkezdünk mégis beszélni róla, akkor beszélgetéseinkben központi helyen a féltés, ítélkezés, tiltás van: nehogy bekövetkezzék az, amitől annyira félünk.

Pedig Isten igéje világos: “nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2 Tim 1,7)
Tehát, amikor a szex a téma, akkor nem a félelem, ítélkezés, tiltás a helyes út.
Nézzük meg közelebbről, hogy Pál mit is mond nekünk:

Az erő
Lehet, hogy gyengének, kicsinek érzed magad, úgy érzed, hogy ez meghalad. Ez nem baj. Ez csak egy érzés! Pállal mondhatjuk ilyenkor mi is, hogy “amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős “ (2 Kor 12,10) és tudnunk kell, hogy “gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek” (Róm 8,26)
Tehát NEM VAGYUNK EGYEDÜL. Merítsünk ebből bátorságot! A bátorság ugyanis nem a félelem hiánya, hanem az, amikor a félelem ellenére cselekszem: elkezdek beszélgetni a szexről, akkor is, ha tudom, hogy nem fogok tudni minden kérdésre válaszolni.

A szeretet
A szex a szeretetnek egyik kifejezési formája. De nem az egyetlen. Viszont kivételes. És éppen ezért becsben tartjuk, nem osztogatjuk össze-vissza, mint a mosolyt, kedves szót, amivel bárkinek kifejezhetjük szeretetünket. A gyerekeket meg kell tanítani arra, hogy a szeretet Isten ajándéka, Isten lakik benne.
Hálásak lehetünk, hogy nekünk a magyar nyelvben különböző kifejezéseink vannak a szeretetre, szerelemre. Így könnyebb megtanítani a gyerekeket arra, hogy ezeket az érzéseket különböztessék meg. Erről bővebben a kamaszokról szóló kurzusban lesz szó.

Józanság
Nagyon fontos, hogy józanok legyünk – vagyis ne bízzuk a véletlenre azt, hogy gyermekünk mikor és honnan táplálkozik a szexuális ismeretek tekintetében. Sajnos még ma is sokan vannak, akik álomvilágban élnek: azt hiszik, hogy ha mi (mai szülők) biztonságban tudtunk felnőni, mert volt egy jó kis baráti társaság, és vallásos környezetben voltunk, akkor a gyerekeink is boldogulni fognak. Hahó! Ébresztő: ez nem a 20. század! Egy konferencián mesélte az egyik előadó, hogy 4. osztályban amikor a szexről volt szó, az egyik gyerek odaszólt neki: „Dehát tanárúr! Ma már minden rajzfilmben vannak homoszexuálisok!” (és ez Magyarországon, vidéken történt!)
Legyünk józanok! Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a véletlenre bízzuk. Ez olyan, mintha kiengednénk a gyereket, hadd sétáljon az aknamezőn. Hátha szerencséje lesz és nem lép aknára. Gyerekkoromban is ezen a mezőn sétáltam, én se léptem aknára. Igen ám! De akkor még nem volt aknamező, csak egyszerű virágos rét! Ébresztő! Nem véletlenül mondja Pál apostol, hogy a józanság lelkét adta nekünk Isten. Éljünk is vele!
Amikor tehát a szexről beszélünk a gyerekekkel, akkor ne a félelem, az ítélkezés, tiltás legyen az üzenetünk lényege, hanem ez a beszélgetés is Isten dicsőségéről szóljon:

• Isten teremtett fiúnak/lánynak!
• Isten alkotott úgy, hogy képesek legyünk szeretni egymást! Hogy örömöt leljünk az együttlétben.
• A szexszel is Isten dicsőítjük meg! Élet fakad belőle – Isten dicsőségére!
• Férfinak, nőnek lenni, házasságban élni, szexuális életet élni szép, jó dolog, Isten ajándéka.

“akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek (akár szexről beszélgettek), tegyetek mindent Isten dicsőségére.” 1 Kor 10,31

Kezdjünk el beszélni róla! Ne halogassuk, mert aknamezőn járunk! Minél hamarabb elkezdjük megtanítani a gyereket arra, hogyan ismerje fel és kerülje ki az aknákat, annál nagyobb biztonságban lesz! Ne bízzuk a véletlenre!

Ha nem tudod, hogyan beszélj róla, mikor és mit mondjál, a KEZDŐ CSOMAG kurzus segíteni fog! Kezdd el még ma!