Mi kell a gyereknek?

Minden gyerek számára az a legfontosabb, hogy tapasztalja: szeretik, elfogadják, értékelik, biztonságban van, bíznak benne. Ezek azok a tapasztalatok, amelyekre építhet, amelyek szabadságot adnak, hogy önmaga lehessen. Egész életünkben ezt keressük: szeretetet, elfogadást, értékelést, biztonságot, bizalmat. Amilyen szinten tapasztaljuk ezeket, annyira tudunk harmóniában lenni önmagunkkal és a világgal. Ez az a tapasztalat, ami a lényünk mélyén azt mondja: alapvetően rendben vannak a dolgok. És ha alapvetően rendben vagyunk, akkor minden más csak részletkérdés, apróság és meg tudunk küzdeni vele.

Ha ezzel szemben azt tapasztalja a gyermek, hogy nem elég jó, ha folyamatosan elvárásokkal, kritikával, elutasítással találkozik, ha nem bíznak benne, akkor ezt fogja megtanulni és nem önmaga lesz, hanem próbál megfelelni, hogy elérje azt, amire vágyik: elfogadást, szeretetet, biztonságot, bizalmat.

Nem meglepő, ha azt írom: kamaszkorban is ez az, amire leginkább szüksége van a gyermeknek. És ilyenkor nagyon nehéz dolgunk van nekünk, szülőknek. Mert bár az első dackorszakban is sokat követelőzött, hisztizett, feszegette a határokat, akkor még kis édes volt, aki fölött volt hatalmunk. Ez most megváltozott: nem kicsi, nem édes, és sokszor azt tapasztaljuk, hogy tehetetlenek vagyunk. Mégis a gyereknek a szeretetünkre, elfogadásunkra, bizalmunkra most nagyobb szüksége van, mint bármikor!