“Bízzuk a véletlenre” – mondják sokan. Vagy ha nem is mondják, de így élnek. A felelősségvállalás kezd ismeretlen fogalom lenni. “Lesz, ahogy lesz. Eddig is megoldottuk, ezután is lesz valahogy.” Lehet így élni, és van, akinek ez így jó. Mégis van egy terület, ahol meggyőződésem, hogy ez a hozzáállás egyenlő az aknamezőn való sétálással. Vagy belelépek vagy nem. Hátha megúszom…
Lassan minden napra jut egy pedofil ügy. És valahogy az az érzésem, hogy még ez sem képes felébreszteni minket! Helló! Nem a múlt században élünk! Ez egy új világ! Egy másik, mint amiben felnőttünk… Szakemberek húzzák a vészharangot, a politikusok a döntést a szülőkre bízták, ami igen helyes, csakhogy a szülők félnek a kényes témától… Ami érthető is!
Valaki oldja meg helyettem!
Az elmúlt hetekben több felkérést is kaptam, hogy menjek, oldjam meg, iskolába, ide-oda… Újra és újra elmondom: a szexuális nevelés a SZÜLŐ DOLGA! Annyira különleges helyzetben vagyunk szülőként, hogy ezt senki nem tudja pótolni!!! Miért nem használjuk ki? Continue reading “Aknamező”
Kategória: Egyéb
Naivitás
Naivitás azt gondolni ma, hogy meg tudjuk óvni gyermekeinket a pornográf tartalmaktól. A gyerekekre sokkal komolyabb veszélyt jelent, mint a felnőttekre nézve. A gyerekek agya ugyanis még fejletlen, egészen másképp fogják fel, amit látnak, számukra az valóság. Nehezen választják szét a valóságot a fantáziától, ráadásul nincsenek tisztában azzal sem, hogy a fantáziákat nem kell kiélni.
Kisfiam nagy Vitéz László rajongó (megnéztünk 3 bábjátékot), és ilyenkor hetekig azt játssza, hogy ő Vitéz László, és mindent és mindenkit püfföl. A gyerekekben összemosódik a valóság és a mese. És nem csak a mesehősöket, nagyobbak az akció hősöket utánozzák, legyen az Pókember vagy Marvel Kapitány, hanem azt is le akarják másolni, amit a pornó filmekben látnak.
A gyerekeket komolyan megzavarja a pornográf tartalom: érzelmileg felkavarja, gondolataikban összezavarja. Continue reading “Naivitás”
Keresztény szülők és a szexuális nevelés
Mostanában mindenhol azt halljuk, hogy a szexuális nevelés a szülő dolga, de mégis hogy csináljuk? Minket senki nem tanított. Itt-ott felszedtünk ezt-azt, aztán lett valahogy. Sajnos ma ez már nem működik. Gyerekeink nagyon korán találkoznak, hát hogy is fogalmazzak, keresztény hitünkkel nem összeegyeztethető ideológiákkal, amelyek már egészen korán hatnak rájuk. Talán elképesztőnek tűnik, hogy már 1. osztályban beszélgetnek erről. A nagyfiam 2.-os volt, amikor pornó képeket mutatott neki egy lány osztálytársa. Jó néhány éve. Szóval, ha lépés előnyben akarunk lenni, ennél korábban kell kezdeni. Hiszen a mi feladatunk szülőként felvértezni őket.
Párkapcsolati gubancok
Nemrégiben egy érdekes élményem volt. A változatosság kedvéért, merthogy mindig fontos tanulni, fejlődni, nővekedni, új megközelítésekkel ismerkedni, résztvevőként voltam jelen egy párkapcsolati workshoppon. Nagyon jó volt a workshop, sok mindent kihozott, és hát éppen ez az, ami megütött… Ill. hát, ha finoman akarok fogalmazni, mert miért ne tenném, elgondolkodtatott. Continue reading “Párkapcsolati gubancok”
Identitás-coaching
Minden coaching folyamat a jelenlegi állapotból a kívánt állapotba való mozgás köré szerveződik. Az identitás-coaching abban segít, hogy egyre mélyebben kapcsolódjunk önmagunkhoz, hogy lényünk legmélyéből, a jelen-létből és a teljességből éljünk. Keresztények számára evidens, hogy Isten az a forrás, amelyből nap mint nap erőt meríthetünk, az iránytű, a teljesség. De ez a tudás még kevés ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban is megéljük.
Felelősségmentes élet?!
A felelősség olyan dolog, amit sokan emlegetnek ma, és talán pont azért, mert igyekszünk megszabadulni tőle, áthárítani, és mégis hiányzik. Talán azért, mert leginkább azt vesszük észre, ami útban van vagy hiányzik, mint ahogy a fuldokló kapkod a levegő után.
Albert Kingnek van egy dala, amely így szól: “mindenki a mennybe akar jutni, de senki sem akar meghalni”, “mindenki akarja a tudni az okot, de sem akar kérdezni”. Mély igazságok vannak ebben a dalban. Valahogy egyre inkább így vagyunk ezzel: a világ egyre gyorsabban rohan, és semmiről nem akarunk lemaradni, miközben kapkodva próbáljuk utolérni magunkat vagy másokat, és kergetjük az álmokat abban a reményben, hogy valamikor meg fogunk pihenni. Continue reading “Felelősségmentes élet?!”
Az Én életem, az Én döntésem
Társadalmunkban, napjainkban ez egy általánosan elfogadott (és használt) gondolatmenet: Én döntök, jogomban áll úgy dönteni, ahogy Nekem jó, hiszen az Én életemről van szó és senkinek semmi köze hozzá.
Sajnos ez nem ilyen egyszerű. Döntéseink ugyanis hasonlóak a tóba vetett kőhöz: egyrészt mélyre hatnak a saját életünkben, másrészt hullámokat hoznak létre, amelyek sok mindenki másra is hatnak. Continue reading “Az Én életem, az Én döntésem”
Az én időm
Akarva-akaratlanul is előfordul időnként, hogy összehasonlítjuk magunkat másokkal. Amikor 20 évesen férjhez mentem, a barátnőim mind irigykedtek, és amikor néhány évvel később az egyik barátnőm karrierje elkezdett erőteljesen felfele ívelni, akkor mind őt figyeltük, hogy de jó neki…
Van, amikor úgy érezzük lemaradunk, máskor pedig a múltban elkövetett hibákon vagy szerzett sebeken siránkozunk. Continue reading “Az én időm”
A bátorítás kultúrája
Sok helyen megfordultam már a Kárpát-medencében és bármerre jártam azt tapasztaltam, hogy mi magyarok hajlamosak vagyunk a panaszkodásra, búsulásra, kritizálásra. 14 más országban is jártam határainkon kívül, más népeknél, ott ennek ellenkezőjét tapasztaltam. Ez persze csak az én személyes, hosszabb-rövidebb utazásaimból, mélyebb-felszínesebb kapcsolataimból fakadó megfigyelésem, korántsem tudományosan bizonyított tény. Bennem mégis kérdéseket vet fel. Miért? Miért vagyunk mi magyarok ilyen negatívak? Continue reading “A bátorítás kultúrája”
Psssssszt!
“Sokan hullottak már el a kard élétől, de nem annyian, mint ahányan nyelv miatt mentek tönkre!” /Sirák Fia 28/
Egy tegnapi előadásomon panaszkodott az egyik résztvevő arról, milyen nehéz az, amikor valaki igazságtalanul ránk szórja a mérgét és mindenfélével alaptalanul vádol.
Hát még milyen kellemetlen az, amikor valaki nem is nekünk, hanem mögöttünk szór rágalmakat és ezzel a becsületünket rombolja, a kapcsolatainkat aknázza alá. Continue reading “Psssssszt!”