Időbeosztás vagy időben osztás?

Szeptember elseje. Sok családban új időszámítás. Nem csak a menetrendek változnak ilyenkor, hanem az egész életünk, időbeosztásunk. A nyári pihenés, lakásfelújítás, gyerekfelvigyázás-szervezés és hasonló műveletek után visszatér a rend. Vagy sokaknál a rohanás, pánik, mindenhonnan-elkések és tiszta ideg vagyok időszaka? Hogyan lehetséges, hogy egyeseknek könnyen megy az átállás, míg másoknak hetekig, vagy akár egész tanévben fejfájást okoz? Lehet-e ezen változtatni?

Egyrészt, ahogy azt már annyiszor írtam és mondtam, különbözőek vagyunk. Van, aki természeténél fogva, vagy azért mert így nevelték, ebbe nőtt bele, szereti a rendszerességet. Neki könnyű az átállás, sőt, az iskolakezdéssel fellélegzik: újra lesz rendszer a hétköznapokban, lesz napi rutin, vége a káosznak. És van, aki ellenkezőleg, nem képes sem rendszerekben gondolkodni, sem rendszerekben élni, ezért számára szinte lehetetlennek tűnik rendszerezni a napját, hetét, beosztani az idejét.

A kulcsszó itt a képes. Ui. minden képesség fejleszthető, tehát rajtunk múlik, hogy beletörődünk vagy változtatunk. Nyilván van egy kényelmi és egy hangulati faktor is: eléggé zavar-e ahhoz, hogy változtassak, vagy megelégszem azzal, hogy időnként kiborulok, panaszkodok, eldöntöm, hogy másként fogom csinálni, aztán 2 nap múlva ismét a régi káosz-rutint folytatom.

 A lényeg: lehet, hogy most nem vagyok képes rá, de képessé válhatok.

Ha valaki meg akar tanulni biciklizni, akkor először is vesz vagy kölcsönkér egy biciklit, majd elkezdi próbálgatni, segítséggel vagy anélkül. Néha eldől vagy akár el is esik, de ha elég kitartó, rendszeresen gyakorol, akkor bizonyos időn belül meg lehet tanulni biciklizni. Ez minden másra is igaz.

Időbeosztás vagy időben osztás?

A kérdés csalóka, hiszen mindkettő. Ha jól akarom beosztani az időmet, akkor időben osztom be. Vagyis nem halogatok mindent az utolsó pillanatra. A hétköznapok rendszerezésének, az időbeosztásnak egyik kulcsa az, hogy

 időt szánok rá

Íme egy javaslat:

Átgondolom a hetemet

Milyen rendszeres programok várhatók? Ilyen pl. az edzés, gyerekek magánórái (vagy sajátok), háztartással járó tevékenységek (bevásárlás, takarítás, mosás, főzés, stb.), közösségi alkalmak, egyéb heti rendszerességgel előforduló programok, feladatok. Ha már látom mennyi minden van, és mi az, aminek az ideje kötött (pl. munka, suli, magánórák, közösségi alkalmak), akkor a többit ezekhez képest osztom be. Érdemes átgondolni, hogy mennyi időt vesz fel egy-egy tevékenység, belekalkulálni az oda-vissza utat és a váratlan helyzeteket, pl. belebotlok egy ismerősbe, akivel rég nem találkoztam és váltunk pár szót, vagy közlekedési fennakadások, sorban állás, stb. Melyik tevékenység melyik napra tehető?

Priorizálok

Ha úgy ítélem meg, hogy nem fér bele minden, nincs annyi nap egy héten, hogy mindenre jusson munka után, akkor priorizálni kell: melyek azok, amelyek feltétlenül szükségesek, mi az, amit delegálhatok, másra bízhatok (pl. bevásárlás, házimunka egy része) és mi az, amiről le kell mondanom. Ez nagyon nehéz kérdés és még nehezebb döntés, hiszen senki sem szeret lemondani. Viszont az élet ezzel jár. Vagy a tevékenységről mondok le és ezzel együtt a stresszről, ami azzal jár, hogy azon idegeskedek, hogy megint hulla fáradt vagyok és nincs időm semmire és torlódnak a feladataim és nem érem utol magam, vagy arról mondok le, hogy nyugodtan éljem a hétköznapjaimat, élvezzem a másokkal töltött időt, a magamra fordított időt, hogy rend van körülöttem, bennem pedig béke. Valamiről így is úgy is le kell mondani. A döntés rajtad áll!

Tanulj meg nem-et mondani: pl. amikor valaki telefonon hív és nincs időd beszélni vagy üzenetet küld és nincs időd válaszolni, nyugodtan hagyd figyelmen kívül, vagy annyit válaszolj, hogy alkalmas időben visszahívlak, válaszolok, köszönöm a megértést. Majd amikor van időd, visszahívod. Nem kell mindig mindenki számára elérhető legyek! Vannak alkalmas és alkalmatlan idők, fontos és kevésbé fontos események.

 Priorizálni azt jelenti, hogy felállítok ezek között egy sorrendet és ahhoz tartom magam. 

Beosztom a napomat

Ha már átlátom, hogy melyik nap mi várható, mennyi a kötött időm (munkahely, suli, fix programok), akkor ezek függvényében be tudom osztani a többit. Ehhez látnom kell azt, hogy mi tartozik a napi rutinomhoz: alvás, evés, tisztálkodás, munka, ima, elmélkedés, suli stb. A leggyakoribb probléma az, hogy ezeket nem osztjuk be. Akkor eszek, amikor időm van, éhes vagyok vagy megérzek valami ínycsiklandó illatot. Akkor alszom, amikor beestem az ágyba és azt is úgy, hogy ott van mellettem a mobil és minden rezdülésére felébredek, mert válaszolnom kell az üzenetekre…

 A rendszeres időbeosztás azért jó, mert tartást ad, 

és szükség esetén akár el is lehet térni tőle. De, ha nincs, akkor nincs mitől eltérni, és nincs ami megtartson.

Érdemes már előző este, lefekvéskor átgondolni a következő napot, fejben felkészülni rá vagy akár leírni, hogy mi az, amire mindenképpen időt akarok szánni és mikor fogom ezt tenni. Ha átlátom a napomat, akkor már reggel nyugodtan kelek, hiszen tudom mi vár rám. Újra át tudom gondolni vagy nézni az időbeosztásomat, és ha valami váratlan közbejön, akkor át tudom alakítani, hiszen tudom mi vár rám, mi az, amit mindenképpen meg kell tennem és mi az, amit el tudok halasztani vagy teljesen elhagyni. Ez hihetetlenül jó érzés. Biztonságot és nyugalmat ad. A hirtelen jött szituációkban sem esik pánikba az ember. Érdemes kipróbálni!

Kitartás

Már csak egy dolog maradt hátra. Ahogy a biciklizés sem megy első próbálkozásra, úgy ezt is újra és újra meg kell próbálni. Hidd el, hogy meg tudod csinálni és hogy ha ezt begyakorolod, akkor sokkal kiegyensúlyozottabbá válnak a hétköznapjaid. Kellemesebb lesz nem csak számodra, hanem te magad is jobb társaság leszel mások számára, hiszen nem leszel minden nap tiszta ideg.

Kitartás! Ez a kulcs. Hiszen minden képesség fejleszthető, ha elég sokat gyakoroljuk és elég kitartóak vagyunk. Tehát ne add fel, hanem lendülj neki újra. Ha nem sikerült, pl. túl sok mindent terveztél és csak töredékét sikerült megvalósítani, akkor újratervezés. Kezd kicsivel, amit biztos meg tudsz csinálni. Amit lehet, azt delegáld, bízd másra. Mondj nemet minden olyan felkérésre, ami nem egyezik az elsődleges céljaiddal, nem fér bele az időbe vagy amit más is meg tud csinálni. Ha már belejöttél és úgy látod, hogy marad időd másra is, akkor vállalhatsz több feladatot. De addig szorítkozz a legszükségesebbekre, ami belefér a 24 órába.

Hajrá!

 Ha segítségre van szükséged, keress fel bátran.

Posted in Életvezetés and tagged , , , , , .